2011. január 20., csütörtök

Elkapott a honvágy!


Sziasztok Lányok!
Ezer éve nem voltam,mert így karácsony után,meg lassan két év után,nagyon vágyom haza és minden gondolatomat most ez foglalkoztatja.
Nem is fűzök,nem is horgolok,csak egy kis táskának fogtam hozzá,de az is immam-ámmal készül.Még a gyöngyös csomagomat sem kaptam meg,amit több mint 6 hete várok és nagyon sok minden van benne:(
VAlahogy nagyon beteltem Belizzel.Túl messze van.Közelebb kéne fészkelni és ész nélkül meleg van amit én nagyon nem birok.De legfőbbképpen,hogy mindenkitől távol vagyok.
Nehéz ám így...
A paradicsom nem elég..egy ideig el van benne az ember,de utána erős a vágy,ha az ember szerettei otthon van és mindig is közel voltak egymáshoz.
,bizony az érzelmek elkezdenek egy idő után parancsolni.
Úgy gondoltam amíg nem vagyok túl öreg,elindulok:)
Nem tudom még a dátumot,de hamarosan:)


Azért valami újdonságot is csináltam,amolyan hogy is nevezzem...reklám táblát festettem,amit még ez előtt soha.Nincs nekem nagy kézügyességem a rajzhoz és a festéshez,de annyira tetszenek az egyedi dolgok,hogy úgy gondoltam,megcsinálom saját magam a kis apartmanok reklámtábláját.NA azért is jutottam a saját megoldásra,mivel kb 2 hónapja várunk egy emberre,akivel meg lett beszélve,hogy megcsinálja.Mindig azt mondta majd holnap,így beteltem
Aztán annyira meg voltam elégedve így az első munkám után,hogy arra gondoltam,ez is folytatódni fog.Nagyon élveztem,bár nem lett a tökéletes,hiszen nincs szépen a szöveg a tábla közepén.Na de első nekiruccanásra elfogadtam és az öreglány is örült neki:)

Úgy értékelem ezt a Belize életemet,hogy köszönöm,mert sok mindent megtanulhattam.Nagyon sok hasznos dolgot,amit csak egész életemen át felhasználhatok bár hol és fogok is:)
Voltak benne kemény időszakok és szépek is,mint mindenhol bár hol vagyunk.Ezek az élettel együtt járnak.Vannak jók,és rosszak,csak az nem mindegy,hogy fogja fel az ember,hogy értékeli ezeket.

16 megjegyzés:

Piky73 írta...

Oh, szegénykém :( Maximálisan át tudom érezni, hogy milyen lehet most Neked :( A 2+2 év, amit én is itthontól távol töltöttem, bizony hiába volt tele sok-sok élménnyel, hiába láttam, tapasztaltam rengeteget, a családot és a barátokat senki sem tudta pótolni :( Nem bántam meg, hogy hazatértem.
Ezzel persze nem azt akarom sugallni, hogy költözz haza, hisz leírásaidból kitűnik, hogy már nagyon be vagy ott rendezkedve, ott a párod, az étterem... gyere haza feltöltődni, s utána biztosan újult erővel, sokkal vidámabban élvezheted majd a napsütést télen-nyáron :)
Mindenesetre, Drága Ildikó, kitartást kívánok Neked, s sok-sok erőt, ami visszavonzza alkotó kedvedet is :)
Puszka, Niki

kriszta írta...

ILDIM! Egy percig ne bánd Belize-t, akkor ott, az volt a legjobb, ami történhetett veled. De tudd, min agyon várunk haza és én igérhetem mindenben segítek, hogy megtaláld azt amit igazán keresel. Azt hiszem Pancsival számoljuk vissza a napokat, hogy újra lássunk!!!!!!!!! Gyere már mihamarabb!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Már nagyon hiányzol nekünk!!!!!!!!!!

ekszerlada írta...

JAj Niki :))Akkor tudod mi bujkál bennem.De tudod úgy kell döntenem,ha haza megyek,nem tudok visszajönni,mert pont én is 4 évet töltök el itt.
Itt az éttermen kívül mással nagyon nem vagyunk berendezkedve,azt meg máshol is lehet csinálni és még jobban is lehet keresni,hiszen ez csak egy pici sziget,aminek 2500 lakosa van,a többi meg turista,ami annyira nagyon nem szokott lenni sok,csak karácsony környékén.
Niki,én nem tudok visszajönni,mert múltkor is bőgve jöttem vissza.
Én csak a páromat néztem,de most neki kell engem.
Valójában nem tudok alkotni.Most az sem megy,mert erre koncentrálok
Remélem összefutok veled:)
Jó lenne megismerni:)
Te is szakmabeli vagy:)


Köszi Banyó!!!!Nagyon drágák vagytok,már lesem a repjegyet!!:))))

Andi írta...

Meghatódva és szomorúan olvastam a soraid. Nagyon nehéz döntés előtt állsz és nem tudni, hogy melyik a helyes út. Egyszer már váltottál, gondolom az sem volt egyszerű, de talán ez még nehezebb lépés lesz. Drukkolok neked,hogy hosszútávon helyesen dönts. Személy szerint nagyon megkedvelelek a blogodon keresztül, az emberi, őszinte és nagyon életigenlő hozzászólásaid alapján.

AgnesBeads írta...

Ildi! Ha ennyire fáj, hát gyer(t)e(k) haza. Tudom, ezt könnyű mondani, de szinte éreztem a fájdalmadat, amikor soraidat olvastam. Belize tényleg nagyon messze van. Háát, addig is sok kitartást, és gyere mihamarabb! Puszi!

MELI-BEADS írta...

Drága Ildi!
Én is átérzem,amit Te,mert én is idegen voltam(sokszor úgy érzem,hogy még vagyok)egy másik országban.Bár nem annyira messze mint Te,de a szeretteink hiánya,az nagyon nehéz elviselni.Kivánok neked nagyon sok bölcseséget döntéseid meghozásában és azt,hogy úgy alakuljon minden az életedben,ahogyan azt Te kivánod!Remélem majd mikor már itthon leszel sikerül nekem is veled összefutni valahol és személyesen is megismerni téged!
Puszillak.

Csíki mama írta...

Hű ha ....tudod mit?? Mondjuk én vagyok az erdei jóságos tündér...tedd a fejed az ölembe, megsimogatom azt a gondokkal teli nehéz buksidat.....
Itt fenyőillat, köd, ha szerencséd van -32 fok hideg, itt ott belédrugnak, de büszkén továbbmész, sokszor érzed úgy, hogy mennél a világ végére... egyszóval minden amiért sóvárogsz.
És még is....fel a fejjel nagylány!!

Csíki mama írta...

És nem utolsó sorban olyan jó a tábla, hogy csak,... nézz szét a neten, erre gyúrnak a nagyok, csak, hogy a te munkád eredeti, és szívvel csináltad, ha hiszed ha nem benne van...

Erga írta...

Ildikó, ha így érzel haza kell jönnöd, ne erőszakold meg magad, hogy ott ,maradsz, mert a honvágyba akár bele is lehet betegedni.Biztos szép volt, jó volt, érdekes volt,és biztos átgondoltad már nagyon sokszor de ha egyszer honvágyad van az ellen nem tudsz semmit csinálni csak akkor fog elmúlni ha hazatérsz Vigyázz magadra nagyon.

ekszerlada írta...

Andi!Köszi,nagyon kedves vagy!!!
Tudod általában nem döntök felelőtlenül.Értem ez alatt,nagyon megszoktam rágni,szinte az agyára megyek másnak,de én tudom nekem hogy jó, és amikor minden összeáll a dologhoz és minden azt súgja,minden jel azt mutatja mit merre lépjek,akkor döntök.Én megszoktam várni azt az érzést amikor azt mondom,a fene egye meg,most van itt az ideje.Azokat még eddig nem bántam meg soha.
Párom is azt érzi,ez a jobb út,mert látja nem jó nekem,mert hiányzik belőle valami,az pedig a szeretteim, szüleim,tesóm,drága Nagyikám aki úgy ment el,hogy otthon sem tudtam lenni még a temetésén sem pedig Ő nevelt fel szinte.Tudod amikor ilyesmik is közrejátszanak,ne félj,tudja az ember mit tegyen.Nem félek a váltástól,már nem.Előtte féltem amikor még nem tudom mi a jó,és mit akarok pontosan,hogy lenne a jobb,hogy senkit ne bántsak meg stb.
Nem félek az újrakezdéstől,mert biztosra megyek.Sokkal jobban félek az előtte levő döntő képteleség érzéstől,ami általában pánikot okoz,mert nem látod a fényt az út végén és keresed.Nekem a leges legnagyobb próbatétel Belize volt,hiszen nyelvet sem tudtam,és nem tanultam vendéglátást sem,mégis belevágtunk és a leges legelső helyen állunk az éttermek között a mai napig is Belizben.
De ez sajnos engem nem elégít ki.nekem fontosak a szeretteim!

Köszi Ági:)Lépek:)
Naaaagyon nagyon nagy próba tételek voltak ám itt ,hiszen benszölöttek között éltünk,akiknek intelligenciájuk egy szál sincs.Nagyon nehéz ám közöttük élni egy olyan embernek,aki fejlett civilizációból csöppent ide.Ami neked ternmészetes,az nekik nem,ami nekik természetes,neked nem.Sok tanulságot vontunk le.De mind ezt lehet el viseltem volna,ha a szertetteim is itt vannak.

ekszerlada írta...

Köszi Melcsi!Szerintem fogunk!!!

Era,tudod ezt régóta mondom:)Meg van ám a nyaki és viszem ééés személyesen fogom odaadniiiiii!!!

CSiki Mama köszi:)!!
Az emberben mindenhol belerúgnak,ha azt nézzük,szerencsére még nem éreztem:)De az emberek mindenhol egyformák!!Mindenhol előfordul mindenféle.Ki milyen.

Magdi írta...

Kedves Ildikó!
Hát mit mondjak könnyes szemmel olvastam végig az írásodat!! Én is csak azt tudom tanácsolni ha úgy érzed jönni kell gyere!!! Nagyon rossz lehet ez az érzés én csak gondolom! Az unokatesóm él kinn Finnországban és látom mikor haza jönnek a boldogságot az arcán és az mindentől többet ér! Míg megszületik az elhatározás, kitartást és sok-sok erőt kívánok Neked!

Puszi: Magdi

Ágota írta...

Nagyon szeretnék egy díjat átadni Számodra, mert tetszenek a munkáid, a mentalitásod, az amilyen ember vagy! Szeretném, ha ellátogatnál a blogomba és átvennéd!
Kicsit szeretnélek felvidítani! Na meg persze várom, hogy folytassuk a horgolást, ha Te is akarod. (akár élőben is.) :)

ekszerlada írta...

Magdika!Köszönöm:)Hát nagyon nem könnyű...
Köszi Ágota!!Úgy legyen:))

Káli Gopika írta...

Kedves Ildikó!
Csak mot olvastam a bejegyzésed...(:-( egyik szemem sír a másik nevet, mert eszembejutott India, ugyanígy voltam,a hetedik hónap közepén, elegem lett,nekem a szervezetem tiltakozott elsősorban. Elkaptam egy vérhast, nagyon durva volt, akkor hívtak egy panditot, egy helyi papot és ő azt tanácsolta, hogy ha megvannaka vizsgáim, azonnal kérjem a repjegyemet, azt sem tudta senki hogy túl élem-e egyáltalán... Túléltem, hazajöttem aztán folyamatosan vágyok vissza, és mikor 3 év után visszamentem, olyan volt mintah hazamennék...
Most is vágyok vissza... Mert ha az ember valahol hosszabb időt él, egy kicsit az otthonbává válik, legalébbis én így voltam, vagyok ezzel. Hiszek a karmában. Minden karmikusan determinált! A jelek mindent elárulnak. Kívánom, erőt a a Döntésedhez! puszi

Amy's írta...

Ildiko, en tokeletesen megertem az erzesedet.26 eve elek kinn es a honvagy soha de soha nem mulik el.
En mar nem tudok hazamenni vegleg,mert a fiaim es a menyem es a szuletendo kisunokam termeszetesen idekot,de a honvagy az nem mulik el.
A donteseddel kapcsolatban van egy javaslatom ami nalam mindig bevalt.
Tegyel fel a hutore ket papirt.Az egyik Belizt a masik Magyarorszagot kepviseli jelkepesen.
Amikor eszedbe jut hogy miert jo Beliz ird le es ami rossz azt is ,es ugyanazt tedd Magyarorszaggal kapcsolatban is.Aztan hasonlitsd ossze hogy pro es kontra melyik a helyesebb dontes, maradni vagy elindulni vissza.
Az erzesek neha megcsalnak es nem biztos hogy jo a dontesed, ambar szerintem te egy nagyon jozanul gondolkodo ember vagy es tutti jol fogsz donteni.Ehhez kivanok neked sok erot.