Sziasztok Lányok:)
Sokan kérdeztétek,hol vagyok,miért nem alkotok,miért nem blogolok.:))NAgyon köszönöm érdeklődéseteket,jól esik,hogy hiányoznak a ékszereim,dolgaim,lökött bejegyzéseim:)
Csak elfoglalt voltam,mert végre volt időm a cuccaimat,drága Nagyikám rám hagyott dolgait megnéznem stb.
Át kellett néznem az összes cuccomat,hiszen mióta kint vagyunk Belizben,azóta nem voltak kiszellőztetve,rendbe téve.Így selejteztem,mostam,rendezgettem a dolgaimat és a családdal töltöttem minden egyéb időmet.
Megtanultam sütni kelt tésztákat,leves tésztát készíteni,és minden egyebet,amit majd az újdonsült éttermünkben hasznát vehetem.Így majdnem Nagyanyámhoz(nevelő Apukám anyukája) jártam napokig,hogy minden régi jól bevált trükköt elsajátítsak:)
Alkotásra volt időm,de csak esténként és tyúklépésben készítettem pl Anyumnak ezt a karkötőt,amit még valamikor novemberbe kezdtem el és ezt a kis telefon tartót,ami szintén Anyumé lett éééés életem első horgolt pulóverét,amit még nem fejeztem be.
Szóval alkotok én minden nap,de csak kis időt.Ez a hallgatás titka.
NA most a fotókat nem igazán kéne kritizálni,mert iszonyúan sz....rok a fényviszonyok ,na de a lényeg szerintem látszik:)))
A kis telefontokról egyszerűen pláne nem sikerült jobb kép és feladtam.Ez most ilyen lett.
Röviden ennyi a beszámolóm és majd igérem jelentkezem,ha van egy kis több időm!!!!:))
15 megjegyzés:
Ne legyen muszáj a bloggolás...
az senkinek nem jó...
egyébként elgondolkodtató, hogy mi mindent csinálsz, úgy érzem örömmel.
Gratulálok Neked.
Örülök, hogy itt vagy!
Nagyon szépeket alkottál!
Nagyon szépeket alkottál! Ez a kedvenc kerámia kabochonom!:) Imádom!
Nagyon szép dolgokat készítettél!!!
Csodás a kari és a kis tok is, biztos örült neki anyud.
Hál istennek nekünk a blogolás csak hobbi és ha van kedvünk és időnk csináljuk, ha meg más fontosabb akkor azt csináljuk és ahogy olvasom te most el voltál látva munkával és úgy érzem szavaidból, hogy most ez a tevékenység tett boldoggá. Így van ez jól.
Köszi csajok,nagyon kedvesek vagytok:)
Era,CSíki MAma igen,boldog vagyok és én hála istennek,mindig megtalálom a pozitív dolgokat,mert nagyikám mindig azt mondta,Ildikém,nem mindig a rosszat kell meglátni,hanem a jót és akkor boldog leszel.Mindig állj pozitívan a dolgokhoz.Hát igen ezt én is így gondolom.Mindig is optimista voltam,bár ha van a közelembe egy pesszimista ember,akkor van amikor magával tud ragadni és nem győzök kikecmeregni belőle,de mindig sikerül.De ezzel asszem mindenki így van,hiszen emberek vagyunk.Én valóban mindennek lelkesen indulok neki,nem is lehet ezt másképp!!VAnnak dolgok természetesen,ami nem áll közel hozzám,de nem csinálhatunk mindig azt,ami nekünk tetszik,azt meg úgy fogom fel.
A legszebb kabochonnak megtaláltad a megfelelő "hátteret". Lánykámmal nekünk is ez a legszebb!
Jutka
Igen Sturo,valóban:)Anyukámnak is ez tetszik a legjobban:)
És nekem is ez tetszik a legjobban :) Nagyon szép lett, méretes példány lehet ez a karperec! :)))
Nagyon szépek lettek, főleg a karid!!!!!!!!!!!
Nagyon szépek lettek! Várom a többi alkotásról is a képeket! :-)
Én is mindig szívesen olvasom a beszámolóidat,remélem hamarosan több időd lesz rájuk:)Olyan ízesen,átéléssel írod őket,hogy megérintenek a soraid,hol így,-hol úgy:)Klassz dolgokat alkottál,biztos a pulcsi is szuper lesz,majd azért remélem lefotózod:)
Köszi Lányok,igyekeztem:)
Panka,...a pulcsi nem olyan szép,így lehet nem lesz fotó róla,ráadásul nem lett elég a fonalam hozzá,így valahonnan szereznek kell,persze nem lehet kapni,így várnom kell.:(
De majd lehet egy kis darabon lefotózom.
Szia Ildi!!
Na,ez a kari csodálatos lett,és a telefon tartó is megállja a helyét!!Várom a pulcsit!!:)))
Tudhatjuk,ha te csendben vagy ,akkor az nem véletlenül van!:))Puszi.
Örülök, hogy itt vagy!!!! :) Gyönyörű alkotások!!!
Megjegyzés küldése