Cica történet 2.

Fány cica....lehet ez lesz a neve..szerintetek?

Drága Cicamama,aki oly gyönyörű volt...

Ilyen kis gebék voltak

Itt még a kistesóval...Őt nagyon sajnálom,mert szép cica volt és olyan kis meghátráló.Mindig előre engedte a tesót enni.

a finom meleg tejcsi minden cseppének élvezete:)

Csak úgy dagad a pocak és vele együtt Csak úgy nőőőnek a fülek:)

Így néz ki most,itt látszik,hogy kis dáthás edem meg:)
Egy nagyon örömteli és utána minden fajta érzelmek váltakozásával csöppentem bele egy cica család életében.
Most ezt elmesélem nektek,mert egyszerűen ki kell magamból írni.Mit mondjak,az élet keményen próbára tesz engem színte mindenben itt Belizeben.
Telis tele tanulsággal,amiket otthon az én kis csendes városkámban talán soha nem is lett volna lehetőségem átélni.
Rengeteget tapasztaltam ez alatt a majdnem 4 év alatt.Rengeteget tanultam az életből.
Most egy kis érdekes rész következik.
Képzeljétek el,már régóta nagyon-nagyon vágyom egy cicára.Ahogy megláttam Nikol Raszputyin Adri cicuskáit és bemutatták kicsit cica életüket,azonnal éreztem,szükségem lenne egyre,hiszen otthon drága Mamikám házánál,mindig volt cica és kutya.
Volt pár évvel ezelőtt,kb 8 éve egy gyönyörű kis talált félperzsa cicám,akit még szoptatni kellett volna.Valaki a munkahelyem egyik garázsába szerintem szándékosan oda tette.
Olyan csodás volt,hogy nem tudtam ellenálni,ráadásúl kegyetlenül nyávogott és haza vittem a 3 kutyám közzé,aminek Nagyikám előszőr nem örült,de könyörögtem és megértett.
Gyerekek,2 héten keresztűl,2-3 óránként ettettem fecskendővel,mert annyira pici volt.:)
Olyan szerencsém volt,hogy a főnököm is megértett,hogy ez nekem nagyon fontos és képzeljétek,be vihettem a munkahelyemre.Mondtam neki,jól fogok dolgozni,csak engedje mááá meg:))
Nem hagyhattam Mamára.Nem akartam terhelni ezzel.Így minden alkalommal,vittem magammal a cilit egy dobozba és etettem,amikor eljött az idő.
Azt mondták:"Bolond vagy Te Ildi!"
De nem érdekelt,mert felelőséget éreztem ezért a picike kis állatért.De jó cili volt,mert evett ls utána aludt a lelkem.
Ő volt a mindenem.:)
Ráadásul,olyan szerencsés volt,mert amikor otthon voltunk,az egyik kutyám éppen kutya mama volt,de minden kiskutyája elpusztult valami miadt,de a cicát elfogadta és képzeljétek,szoptatta nagyon sokáig és ez még semmi!
Tejre hozta a másik éppen 1 évét betöltött kutyalányt,Pamacsot is.SZal,2 kutya szoptatta:)))Olyan szép nagy egészséges cica lett,hogy mindenki csodályára járt.
Neki volt a legjobb élete,mert a legfinomabb cicakaját kapta,ami szerintem a whiskas.Legalábbis én nagyon szeretem az illatát,meg nagyon szerette a Buci is:)
De egy napon eltünt és azt nagyon-nagyon,de nagyon megszenvedtem....soha nem gondoltam volna,hogy egy kis állat ilyen érzelmeket fog belőlem kiváltani.kb 2 évet élt.
Buci volt a neve.
Buci óta,nem volt cicám.Ilyen sok idő nem telt még el,hogy ne legyen cilim.
Nagyon szeretem a kutyával tartani őket,mert olyan édesek tudnak lenni:)
Csak össze kell szokatni őket.
Amikor Bucit haza vittem,megszagoltattam a kutyáimmal de úgy,hogy Buci a tenyeremben volt.Persze,mind kapkodott utána,mert idegen volt nekik.Jól rákoppintottam a fejükre és oda nyomtam az orrukhoz,hogy jól jegyezzék meg,nem szabad bántani Bucit,mert itt lesz velünk.Utána érdekes, leültek,én lettettem Bucit a földre és csak nézték,szagolgatták és odébb álltak.Jelezve gondolom,hogy tiszteletben van Buci.
Utána magamhoz hívtam őket és simogattam őket és beszéltem nekik,közben oda tettem a fejükhöz a Bucit és lefeküdtek neki,nézegették:))
Ezt egy nap alatt elértem náluk.Buksi a kutyamama még nyalogatta is.
Nagyon örültem,hogy ilyen hamar megértették.
Nos,azóta nem volt cilim...nagyon sokszor vágytam,de nem akartam megint átélni ezt a kínt,hogy mi lesz,ha elveszítem.
Nagyon sokat sírtam és nagyon sokszor álmodtam vele.Állandóan kerestem.

De mit ad az élet,elköltöztünk a tengerpartról kicsit bentebb,de innen is lehet látni a tengert,csak nem szerettem ott lakni a sok vigadozó éjszakai lármáktól,ami mind a mi ablakunk alatt történt.
Itt az új helyen 2 hónappal ezelőtt 1 hónapon keresztül arra ébredtem fel éjszakánként,hogy a szemközti ház tetőjében,keservesen nyávog egy kismacska.
Egy cicacsalád gyermeke volt.Akkoriban születhettek és gondolom,éhes volt a drága.
Többször felkeltem és kimentem,hogy megtudakoljam,honnan jön ez a hang pontosan és szerettem volna tudni,mekkora,hogy néz ki,és mi a fene baja van.
De mindig egy naaagy tompa órrú,nagyfejű,agyon rágott fülű ronda fiú macskát láttam.Mondom,mi az isten van itt?Talán ez bántja?Vagy minek van ez ott??
Hát Ő volt a cicapapa.Na annak volt még olyan hangja,hogy azt hittem,farra mászok esténként.
Színte,féltem tőle,mert hót ronda volt és csúnya idétlen hangja.
Aztán később láttam egy gyönyörű tarka cicát,akinek lógott a pocakja és mindig gondosan sietett arra a tetőre,szóval rájöttem,Ő a mama:)
Nappal sosem foglalkoztam velük.Nem volt időm sem,meg csendben voltak ,meg nemis láttam,azt sem tudtam,hol keressem.
De éjszaka,rendületlenül nyafiztak.Jaj istenem,de rossz volt.
Kb 2-3 héttel ezelőtt mit tett Isten?!
Anyuval beszélgettem.Éppen valami cica dologról volt szó,de már nem tudom,miről és mondtam neki"Jaj Anya,én úgy szeretnék egy cicát,mert a lányok blogjaiban olyan aranyosakat láttam,meg hát éjszakánként cicanyafizásra ébredem és szeretnék segíteni neki,mert tuti éhes."
Anyu:-"Hát menjél,fogjál egyet."
Ja,ha olyan egyszreü lenne,meg hát a párom sem szereti őket igazán,csak a cicák Őt.
Bezsélgetünk-beszélgetünk és valamiért ki akartam menni az előtérbe és jááááááááááááááááááááááááj mit ad isten gyerekek!!!
Bent volt a hátsó ajtó résénél,éppen csak bedugta magát egy ici-pici fekete kis cili.Jaj én,rögtön megdermedtem és azon gondolkodtam,most mit tegyek?Néztem,Ő meg csak annyit mondott,"meeeee".
Jaj nekem.Közelebb mentem és Ő csak állt,éppen nem vigyorgott,de én meg kétségbe estem és hevesen vert a szívem,hogy hogy került ez ide és miért pont fekete?Azt a párom pláne nem szereti...hát most úristen mi lesz?
Megyek közelebb,erre látom jön egy kis iromba a tesó után a kis erkélyre(mert a hátsó ajtónál van egy pici erkély)utána egy tarka,és még egy iromba és végül aggódva a cicamama....nekem a lélekzetem is elált,hogy oké Istenem,na de ennyit???
Erre visszamászott a kis fekete.lehet rámoldult az annya,fene sem tudja,de meggondolta magát.
Erre azonnal rohantam vissza a géphez és elmeséltem Anyunak,mi történt...Ő is le volt döbbenve és mondta is,
" Na,fiam a Jóisten meghallgatott:))"
Na de ennyi macskát idehord nekem?Én csak egyet szerettem volna.
Pár napig nagyon jól elvoltunk itt voltak hátul,mamának adtam enni,meg hát a kölyköknek is meleg tejcsit.Huu,még bele is ment az egyik,pont a leges legrosszabb állapotban lévő a tányérba és úgy evett:)
Nagyon éhesek voltak.Ott volt a cicapapa is a távolban.Ő messziről sasolta a családot.Minden délután ott napoztak a finom meleg erkély kövén,amit a nap oly jól felmelegített.Boldogok voltak,játszottak.Amikor jött a párom,becsuktam az ajtót,meg ne lássa őket,mert baj lesz.Biztos elzavarja őket.kb 4 nap után,Agly oda akart menni hozzájuk megszaglászni Őket,de cicamama felugrott és akkora pofont kapott,csak úgy üvöltött a kutyám, beszaladt az ajtón és vérig volt sértve.Hát Ő csak meg akarta szagolni.Na ez nem tett jót,estefele elvitte cicamama őket másik helyre.
Fenébe is de ideges lettem,hiszen hogy esznek,ki ad nekik enni?
Nem voltak túl távol,de biztonságosabb volt.Gondoltam jól van,majd cicamama megoldja valahogy a dolgokat.
Pár nap múlva ismét előjöttek azaz ,de már a kis fekete nélkül.Nagyon örültem nekik,de már nagyon vékonyak voltak,nagyon gyengék,alig tudták tartani a kis fejüket is.Na tejcsit elő,etetés.Jól tele ették magukat újra és 2 napig jól megvoltunk,míg egy reggel megyek ki és a cica mamát holtan találtam...nagyon megviselt.:((Én úgy bőgtem,mint a gyerek és főleg azon idegeskedtem,mi lesz ezekkel a 3 kis cicával.De nem találtam az egyik irombát sem.Teljesen kiborultam...
jött is a melletünk levő szomszéd ,hogy meglesse,mi történhetett és kiderült,láttak egy Pit-bult délutánfele és biztos az vette észre őket,mert a mama hátánál,pontosan a nyakánál,mintha csupa nyál lett volna...
Nagyon mérges voltam,hogy mit keres az utcán egyáltalán egy Pit-bul,ami egyébként is fenevadságáról híres és tele a sziget túristákkal,meg hát emberekkel,gyerekekkel.
Olyan mérges lettem,hogy én azóta sem szeretem Őket.Soha nem is szerettem,mert féltem tőlük.De amiért így elintézte a cicamamát...jobb nem is gondolni rá.Megviselt bennünket a szomszéddal ,mert ahogy láthatjátok,gyönyörű cica volt és okos,jó mama Agly is szerette még korábbról.Őt valami miadt nem kergette meg.
Szóval,kezdtem egyre belemélyedni itt a lelki dolgokba és onnastól kezdve nem volt nyugtom.Idegeskedtem folyamatosan,mikor jelenik meg megint,behozni nem hozhatom be Őket,kint meg veszélyben vannak.
Újra két nap volt,amikor egyre közeledtünk a cilikkel egymáshoz.Volt a kis tarka és a legbetegebb,leg rosszabb állapotban levő kis iromba.
Szépen ettek.4-5 nappal ezelőtt délután végleg kiburultam.Az ajtótól kb 5 méterre volt holtan a kis tarka.Tudom nem volt semmi baja,mert jól evett és ennek is a nyakánál volt nyálas a szőre.Szóval ismét itt volt az a dög.Innestől kezdve,nem alszom jól éjszakánként,annyira izgatott vagyok,mert a kis pici iromba maradt meg,aki egyáltalán nem is tetszett és komolyan azt is hittem,el fog menni.Borzasztó állapotban volt.
De leültem és azt mondtam magamnak:
"Tessék,te akartad.Ha kiscicát akarsz,mindenre fel kell készülnöd,nem lesz egyszerű ilyen környezetben.De itt maradt egyedűl és nélküled nem tud életben maradni,mert etetni kell...".
ELmeséltem a páromnak,de már nagyon bőgtem,az meg megrémült...
Mondtam,én ezt nem birom tovább,engedje meg,hogy had legyen egy cilikém,mert biztos ennek így kell lenni,mert nekem nincs szívem úgy felfogni,hogy a fene ott egye meg,csak egy macska.Jó,ő sem mondott ilyet,csak ő ismer és tudja,én behoznám a lakásba,de ő ezt nem szeretné.Csak mérges voltam,meg vagyok rá,mert a kutya meg bent lehet éjszakánként.Na,majd bent lesz cili is.
Nagyon szomorú volt az utolsó két napja cilikének.Nagyon keservesen sírt két éjszaka,mert nagyon hiányozhat a mamája és a kis testvére.Mindig össze voltak bújva és most egyedül van,ráadásul hideg is van,mert esik az eső,a nagy viharral lehült a levegő,beköszöntött a hideg front.Próbáltam alá tenni ruhát,de nem fogadta el.NAgyon kis agresszív,félős.Nagyon nehéz vele,mert nagyon fél a drága.De türelmes vagyok.Tegnap előtt már megfogtam,bár nagyon karmolt,harapott,de nem érdekelt,végül tetszett neki a kezem melege.Vakargattam a kis nyakát,cirógattam,összepiszéztem vele,beszéltem hallkan és el-el nyafizta magát,mintha mondaná,hova lett a mamám és a testvéreim...JAj lányok,annyira sajnáltam:((
Fél óráig a kezembe volt,de utána vissza kellett engednem a kis búvóhelyére.Párom nem engette be.
Attól fél,bent akarom tartani örökre.Hát nem azért,csak most,amíg meg nem nyugszik.
Nagy traumákat élt át.
Nagyon okos ám.Borzasztó életre való ám:)Most már szalad,ha hívom és csörgetem a kis tányérkáját.
Imádja a jó meleg tejcsikét.Képzeljétek,cuppog neki:)Fel is vettem videóra,meg is mutatom Nektek.
Most meg van fázva a kis drága,láthatjátok is,csillog az orra a képen.Nem tudom,mit tegyek,mert nem tudom megfogni,olyan félős.Pedig ha sikerülne,kamillával megmosnám a pici szemeit és kis orrocskáját,mert szerintem kicsípte már a kis orrát a sok válladék.
SZépen fejlődik amúgy,nagyon jól eszik,imádja a finom riszes csirkehusit.Jól megszívta tegnap magát vele és ma sem semmi,hogy fél óránként rohan enni:))Szóval,szépen összeszedte magát és a hasával együtt szépen nőnek nagyra a fülei is:)
Még nem tudom,mi legyen a neve.Most cilikének hívom,de ez olyan cicalány név,Ő meg kis palika.Már úgy imádom,olyan cuki:))
Hát ez lenne az én új kis cica történetem és már nagyon szerettem volna elmesélni nektek,mert jó lenne kis tanács is,hogyan szelídítsem meg?Volt-e valakinek hasonló kis vad macskával dolga,és ha igen,hogyan szelídítette meg?
Raszputyin Adri sokat segít tanácsaival,amit nagyon köszönök neki,aki színtén nagy cicapárti és irígylem,hogy minden nap cicák veszik körül:)A fő hobbyja egyébként a szibériai macska tenyésztés érdemes ellátogatni honlapjára,és ha netán ilyen cicát szeretnél,Ő örömmel segíteni fog:)http://www.raszputyincat.com/
t.com/ Adriii!!!! Szívesen segítenék!!!!:))))
Szóval pár naptól az élet kicsit megváltozott a kis családomban és az etetési sorrend a következő: 1.Papi(aki mindig türelmetlen:)
2.Fány cica,aki még lassan eszik és mindig éhes:)
3.Ugly kutya,aki a legtürelmesebb,de dupla vacsorázós:)